Az Első Hullámvölgy a darts játékosok fejlődésének különböző szakaszait mutatja be, illetve hogy ezek a helyzetek, állapotok miért fordulnak elő és hogyan kerekedhetünk felül rajtuk. Az egyik legrosszabb és egyben leginkább döntő jelentőségű helyzet egy játékos életében, amikor rátör az első igazi krízis - az első hullámvölgy. A kezdetek kezdetén az ember általában látványosan fejlődik, különösen, ha van érzéke a dartshoz. Villámgyorsan, mint egy rakéta, hihetetlen magasságokba tör, egyre tovább jut a versenyeken. Ha tehetségesebb, akár már versenyt is nyerhet, de ne aggódjunk, kis idő múlva a dolgok megváltoznak. A játék legyengül és néha olyan gyors és látványos visszaesés következik, mint amilyen remekül indultak a dolgok. Néhányan rögtön feladják, és soha többé nem látjuk őket a dobóvonalnál. Akik maradnak, azok pedig lehet, hogy csak egyek lesznek a sok, átlagos játékos között, és a csúcsra soha nem jutnak el.

Néhány kitartó tehetség azonban meg tud birkózni a nehézségekkel és legyőzik önmagukat. Ők újra remek eredményeket érhetnek el, és esetleg később láthatjuk őket küzdeni a legnagyobbakkal is. Szóval mi is történhetett azokkal, akik eltűntek? "Személyes okok". Barátnő, házasság, gyerek, munka és így tovább. Rendben, ez is benne van. De legtöbbjük inkább csak elveszítette a fonalat és nem értik miért nem fejlődnek ugyanazzal a lendülettel, mint korábban - sőt gyakran nemhogy lelassul a folyamat, hanem vissza is fordul. Más sportágakban talán ott állt volna mellettük egy edző, aki elmondta volna nekik, hogy ez nem tragédia, sőt egy természetes folyamat egyik állomása. Ez "Az Első Hullámvölgy". Nagyon kevés darts edző van (már ha vannak egyáltalán), ezért a játékosok, vagyis mi csak magunkra számíthatunk. Időről időre szemben találjuk magunkat olyan problémákkal, amelyek megoldására nem várhatunk tanácsot.

A következőkben szeretnék egy útmutatót adni, segítséget nyújtani azáltal, hogy bemutatom egy darts játékos, egy versenyző fejlődésének öt jellemző fázisát. Minden egyes fázisnak megvannak a sajátos jellemzői és tipikus problémái. Ahhoz, hogy túljuthassunk rajtuk, fel kell ismernünk magunkon a jeleket, és ezek alapján be kell tudnunk kategorizálni az aktuális állapotunkat az öt fázis egyikébe. Remélem, hogy így jobban megértjük, hogy mi is történik velünk és a játékunkkal, és ezáltal eljuthatunk az egyik lépcsőfokról a másikra. Egy tipikus folyamat. Vessünk egy pillantást az alábbi diagramra. Egy tipikus folyamatot ábrázol, amely megmutatja, hogy egy versenyző (aki rendesen edz, gyakorol) miként fejlődik az évek alatt.

1. ábra: a játéktudás általános fejlődése.

Ez természetesen egy leegyszerűsített vázlata a folyamatnak. Az élet ennél sokkal szélsőségesebb (bármely irányba) is lehet. Az ábra csak az átlagosat mutatja. Egy tényezőt azonban kihagytam a diagramm felállítása során: ez pedig az idő. Mindezt szándékosan tettem, ugyanis az idő szubjektív tényező, amely a személyes adottságoktól függ. Általánosítani ez alapján nem érdemes. A játékosok többsége (kivéve azokat, akik nem jutnak túl az első hullámvölgyön) átéli az öt fázist, függetlenül a játéktudástól. De hogy mennyi időre van szükség elérni a csúcsra (az egyéni csúcsra), ez relatív. Ott van például Eric Bristow. Neki kevesebb, mint 10 évébe tellett eljutni az első dárdától a profi szintre. Vele ellentétben Dennis Priestley 25 év játék után robbant csak be a profik közé, amikor megnyerte az Embassy-t. Esélytelenül indult, még kvalifikálnia is kellett magát a versenyre. Azt gondolom, hogy legkevesebb öt év kell ahhoz, hogy az öt fázison átjutva, kezdőkből elismert játékosok lehessünk. Könnyű felismerni, hogy a görbe két meghatározó pontja az "első csúcs" és az "első hullámvölgy". Ezek határozzák meg a legfontosabb fázisokat játékos karrierünk során.

Az 5 fázis tehát:

Első fázis: A rakéta

A Rakéta az első szakasz, amely a rendszeres és versenyszerű játék kezdete és az "első csúcs" között található. Általában ez a legrövidebb időszak mind közül. Jellemzője a gyors és egyenletes fejlődés.

Második fázis: Mint a bili füle (avagy: A Tragédia) 

Ez a szakasz közvetlenül az "első csúcs" után következik. Hirtelen és durva visszaeséssel jár. Azt mondják, minél magasabbra törsz ("első csúcs"), annál mélyebbre zuhanhatsz ("első hullámvölgy"). Ez ebben az esetben is igaz. A fázis végén a játék gyenge szintje állandósul, nem esik tovább ("rosszabb már nem is lehet"), de elvétve szépen lassan már javulhat is. Akik az "első hullámvölgyet" követően évekig képtelenek újabb sikerekre, azon sokak között találhatják magukat, akik megragadtak ebben a szakaszban és ott küszködnek. Ezek a játékosok kiábrándultak, csalódottak és tanácstalanok. Esetleg annak ellenére is itt vergődnek, hogy edzenek tovább keményen. Lehet azonban, hogy rájönnek; a darts nem nekik való és csak szórakozásból dobálnak tovább. Végső esetben pedig nem is fognak többet nyilat a kezükbe.

Harmadik fázis: Kemény Meló (avagy: Tanuljunk meg játszani!) 

Itt egymást követik a sikerek és a kudarcok, de általánosságban megfigyelhető egy lassú javuló tendencia. Ez a szakasz is eltarthat évekig, de szerintem legfeljebb 3 évig. Ekkor a játékos már átélte az első mélypontot és most keményen küzd, hogy bizonyíthasson. Az elszántság pedig előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Negyedik fázis: A Kiegyezés 

Az izzasztó munka után, elértünk a második tetőpontra (csúcsra), amely már túltesz az elsőn. Jobban megy, mint valaha, élvezzük a játékot, de még nem is sejtjük, hogy előttünk áll a második hullámvölgy. Nem minden játékos esik ebbe bele, de azok, akik mégis, hasonlóan fogják érezni magukat, mint az első esetben. Mivel azonban a második és harmadik fázis során erőt merítettek a sikerekből, sokkal könnyebben gyűrik le ezt a második hanyatlást és hamarosan újra a "topon" lehetnek.

Ötödik fázis: Hadd szóljon! - előre a profizmusért 

A végső állomás. Átéltünk megannyi sikert és kudarcot. Ha idáig eljutunk, az azt jelenti, hogy rengeteg tapasztalaton túl vagyunk, hiszen végigcsináltuk az első négy szakaszt. Persze továbbra is vannak kisebb hullámhegyek és -völgyek, de ezek már nem jelentenek különösebb gondot, tudjuk kezelni őket. Minden fázis előttünk áll, feltéve, hogy komolyan vesszük a dartsot. Ebben az esetben remek játékos válhat belőlünk és minden esélyünk megvan arra, hogy legyőzzünk olyanokat is, akiket ma még csak csodálunk.

Első fázis - A Rakéta 

Mindannyian több-kevesebb talentumot kaptunk életünk kezdetén. Ez alapvetően meghatározza a kezdő szintet, amelyről indulunk. Ez lehet akár már az első csúcs is, de nem több ennél. Ne higgyük, hogy egy nagy reménységnek, akit tehetségesnek kiáltanak ki, nem lesznek gondjai a játékkal. A tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetnie. A kezdők gyorsan fejlődnek. Elsősorban azért, mert onnan csak fölfelé van út. Másrészt - és ezt a legfontosabb megértenünk ahhoz, hogy a későbbiekben felbukkanó problémákat kezelni tudjuk majd - MERT EGY KEZDŐ SOHA NEM AGYAL, CSAK DOBÁL. Ezt hallottuk már, nem? "Ne gondolkodj, csak dobd el azt a nyilat!" A kezdő pontosan ezt teszi. Általában nem is tudja, hogy vannak dolgok a dartsban, amiken gondolkodni is lehetne (átéltük, ugye?). Például. Volt már olyan, hogy majdnem sírtál egy kezdő kiszállóján? Nem is azért, mert nem jó kerekítő szektorokra és duplákra dobott, hanem mert úgy szúrta ki azokat, ahogy te azt soha nem fogod (gondoltad). És pont ez az a felszabadult tudatállapot, ami ehhez a játékhoz kell. Tehát "A Rakéta", a kezdő, pláne ha kifejezetten tehetséges, hihetetlen dolgokat művelhet.

A kevésbé ügyesek lassabban fejlődnek - az ő görbéjük laposabb az első fázisban és az első csúcspont is alacsonyabban van. De alapvetően mindenkinél egyenletes a növekedés, hullámvölgyek nélkül. Az első szakasz a legrövidebb (talán csak a negyedik lehet rövidebb, ami akár ki is maradhat). Két évnél semmiképpen nem tart tovább, ha rendszeresen játszunk. Ez pedig valószínű, hiszen valami újra és érdekesre leltünk, ráadásul remekül is csináljuk ("kezdők szerencséje"). Ellenszer itt már nincs. Akik ebben az időszakban nem játszanak sokat, nehezebben fejlődnek. Ha nincs meg a rendszeresség, a fentebb leírt motiváció, lehet, hogy immunisak a "dart vírusra". Így viszont esélyünk sincs arra, hogy valaha is "jók" legyünk. Csak azok számát fogjuk gyarapítani, akik szórakozásért játszanak, nem pedig a dicsőségért. Ha nem éljük át a későbbi helyzetek (fázisok) nehézségeit, nem jutunk előbbre.

Második fázis - Mint a bili füle (avagy: A Tragédia) - "Az első hullámvölgy" 

3. ábra: Második fázis - Mint a bili füle: Az első hullámvölgy

Van egy nagy ellentmondása ennek a szakasznak, amely az első hullámvölgybe vezet minket: ez a legborzasztóbb időszak, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy később jól játszunk. Minél jobban érezzük a játékot az elején, annál keményebben lesújt ránk és minél többet agyalunk azon, hogy mit lehetne tenni ellene, annál mélyebbre süllyedünk. A hab a tortán pedig az, hogy lehetett bármilyen biztató a kezdet, ha nem "éljük túl" ezt a mélyrepülést, soha nem jutunk följebb, mert nem érjük el a harmadik szakaszt - a tanulás, edzés időszakát. Van egy nagy ellentmondása ennek a szakasznak, amely az első hullámvölgybe vezet minket: ez a legborzasztóbb időszak, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy később jól játszunk. Minél jobban érezzük a játékot az elején, annál keményebben lesújt ránk és minél többet agyalunk azon, hogy mit lehetne tenni ellene, annál mélyebbre süllyedünk. A hab a tortán pedig az, hogy lehetett bármilyen biztató a kezdet, ha nem "éljük túl" ezt a mélyrepülést, soha nem jutunk följebb, mert nem érjük el a harmadik szakaszt - a tanulás, edzés időszakát. Az első fázisban minden egyszerű volt. Jól éreztük magunkat és ráadásul egyre jobban játszottunk. De elérve az első csúcsot, villámgyors hanyatlás következett. Értetlenül álltunk a dolog előtt és inkább próbáltunk tudomást sem venni róla. De akkor újra lesújtott és végül már nem tudtunk túllépni rajta. Egy helyben topogtunk, semmi sem sikerült. Ez volt az a pont, amikor olyat csináltunk, amit csak bánhatunk: elkezdtünk agyalni és változtatni a dolgokon. A várt szép játék, a siker persze nem jött és újabb hibákat találtunk magunkon, vagy a nyilainkon, amiken sürgősen változtatni kellett - új dárda, más beállás, vagy fogás. Szépen lassan eljutottunk oda, ahova soha nem akartunk: mindennek a legaljára. Pedig csak azt szerettük volna, ha minden úgy marad, ahogy az az elején volt. De sajnos ez lehetetlen. Még egy szárcserét azért megtettünk és máris isten hozott a második fázisban. És itt végiggondoljuk: Nem lehetünk darts bajnokok csak azért, mert volt néhány jó körünk - könnyű és határtalan fejlődést reméltünk, gond nélkül. Ilyen nincs. Nota bene: ha egyszer elkezded törni a fejed azon, hogy mit is csinálsz, az első fázis gondtalan percei tovaszállnak. Ne aggódj, azok a percek soha nem is jönnek vissza! Az a természetes állapot örökre eltűnt. De ez egyáltalán nem is baj! Mindent lazán, reflexszerűen tettünk és most hiányzik ez az érzés. Felejtsük el! Akkor ez vegetatív volt, nem tudatosan játszottunk. Nem elég, hogy lehetetlen dolog visszahozni ezt az állapotot, ráadásul még rosszat is teszünk, amikor elkezdünk gondolkodni, hogy mit, hogyan csinálunk rosszul, ahhoz képest. Ezzel a hozzáállással csak önmagunk farkát kergetjük és a végén bele is harapunk. Tudom, hogy sokkal jobb érzés irányítani, egyből megtalálni a megfelelő ellenszert a rossz dolgokra. Ezt ki kell érdemelni. Az második szakasz egész nyűge az információhiánynak köszönhető, amit tetéz, hogy edzők sincsenek igazán. Ha lenne legalább szakértő segítség (mint más sportágakban), a második fázis ugyan eljönne, de sokkal kevésbé lenne ilyen drámai. Az edző megmondaná mi volt jó korábban, mit tegyünk most, hogy jobb legyen, vagy mit kell elfelejteni. Csak magunkra számíthatunk, saját hibáinkból és próbálkozásainkból kell tanulnunk. De elég a siránkozásból! Ez most nem segít. Ami előre vihet, az a gyakorlás folytatása. De higgyük el, a görcsös akarás megmérgez mindent. Itt lazaságra, flegmaságra, nem ideges hajigálásra van szükség. Ilyenkor néha teljesen kiábrándulunk, vagy eszünkbe jut valami olyasmi, amit ha meglátna egy "profi", kirohanna a világból. Szóval csak nyugalom! Ne felejtsük el, hogy imádjuk a dartsot. És ami a legfontosabb - NE ADD FEL!! Azért merek így tanácsot osztogatni, mert én átéltem az egészet és nekem is rengeteg hülyeség jutott az eszembe. De ma már tudom, hogy a második után jön a felüdítő (de azért nem egyszerű) harmadik fázis. Az első hullámvölgyet végig kell csinálni! Akik nem járják végig ezt, talán fel is adják, vagy egyszerűen eldöntik, hogy nem lehet belőlük "profi" (ötödik fázis), vagy legalább "jó" (harmadik fázis) játékos. Többségük tovább játszik csak a szórakozás kedvéért, de nagy részük csalódott, hiszen megpróbáltak túllendülni a mélyponton, de erőfeszítéseik kevésnek bizonyultak. Ha te is közéjük tartozol, szeretnélek bátorítani, hogy ne add fel az álmaidat, amiket ez a sport igenis megadhat neked. Ha van időd és elszántságod újra küzdeni, edzeni, hogy elérd a célt, tiéd a pálya - ez nem egy egyirányú utca. Ha nem is leszel profi, de meg fogod állni a helyed bármelyik versenyen.

Harmadik fázis - Kemény Meló (avagy: Tanuljunk meg játszani!) 

4. ábra: Harmadik fázis - Kemény Meló

Végül tehát kikeveredtünk a második fázis örvényéből, és nem adtuk fel. Megveregethetjük saját vállunkat, mert nem volt egyszerű feladat. Jutalomképp már látószögünkbe kerültek a "jó" játékosok és lassan fenhetjük nyilainkat "rájuk" is. Most egy igazi tanulmányúton vagyunk. Amint látható a 4. diagrammon (amin az eredetileg lapos folyamat kiszélesedik egy valóságos szinuszgörbére) hullámhegyek és -völgyek váltják egymást. Ami viszont a lényeg, hogy egy folyamatos növekedést mutat. Ezen a ponton is akadnak, akik feladják, de remélem az olvasottak alapján elég a motivációnk a folytatásra. Ne is essen szó többet erről. Röviden. Míg a második fázis az útkeresésről, a próbálgatásról szólt, addig a harmadig a munkáról és az edzésről. A másodikban számtalan dolgot kipróbáltunk, amiről kiderült nem működik, de azért volt néhány, ami hasznosnak bizonyult (különben nem jutottunk volna el idáig). Ha ezen a ponton folytatjuk a gyakorlást, akkor egyenes út vezet a harmadik fázisba, mert előbb-utóbb ráakadunk valamire, ami segít. Az új szakaszban még mindig keresgélünk, de már legalább nem vaksötétben - már elindultunk egy ösvényen, amiről érezzük, hogy jó irányba visz. Még mindig vannak hibák, de most már tudjuk, hogy mik az okok és ezek ebben a formában már inkább fejlesztik játéktudásunkat. Jó úton vagyunk és már ennek megfelelően gondolkodunk, érzünk a játék iránt. A második fázis végén már előttünk áll a haladó ("jó játékos") szint, kezdve a második csúccsal (1. diagramm), ami lényegesebben jobb, mint az első volt. Már bizonyítottuk, hogy nem vesztünk el, ugyanis tudjuk, hogy mit kell tennünk, ha valami hibát észlelünk. Ha például egy verseny előtti bemelegítés alkalmával valami nem működik jól, képesek vagyunk javítani rajta (és persze tudjuk már, hogy mennyire fontos a bemelegítés is). Akár már egy meccs közben felmerülő problémát is tudunk orvosolni az elsajátított rutin segítségével, ami "életmentő" is lehet. Ha nem világos, hogy miket hordok itt össze, akkor se csüggedj! Lehet, hogy nem hiszed, hogy eljuthatsz idáig, de azt megígérhetem, hogy ha beléptél a harmadik szintre és folytatod a felkészülést, egyszer megérted. Ha figyelsz és dolgozol, a fejlődés jönni fog magától. Eltarthat néhány évig (egy-kettő, esetleg több), de a kocka már el van vetve.

Negyedik fázis - A Kiegyezés 

5. ábra: Negyedik Fázis - A Kiegyezés, a második hullámvölgy

Túlhaladva a harmadik szakaszt egy kellemetlen, de rövid ideig ható meglepetés vár ránk: A Második Hullámvölgy. Ne ijedjünk meg, ez a völgy sokkal kevésbé súlyos, mint az első. Már megvan a kellő rutinunk, ahhoz, hogy tudjuk, mit kell tenni ebben a helyzetben: nyugodtságra van szükség és azt kell tennünk, amit a harmadik fázisban tanultunk. Lásd a diagrammot. A második hullámvölgy nem olyan komoly. Inkább csak ideiglenesen visszavezet az első csúcs szintjére. Jelzem, hogy a második fázisban erről a szintről legfeljebb csak álmodozhattunk. Ez már nem is tart sokáig. Ha szerencsések vagyunk, szinte meg sem érezzük, vagy ha érezzük is, csupán annyira, mint a többi ingadozást a játékban, amit persze már lazán megoldunk. A negyedik fázis inkább egy konstans állapot, ahol a játék szintje beáll ("Kiegyezés"). Már a "menőbb" játékosok között vagyunk. Ismernek, elismernek minket, ami persze remek dolog, hiszen már meccseket nyerhetünk csupán a hírnevünk által. Az elsőtől a harmadik fázisban lévő játékosok tartanak tőlünk. Az ötödik fázisban lévő játékosokat pedig meglephetjük, ha nem vesznek minket elég komolyan. Különösen, amikor az 5. diagramm felfelé ívelő szakaszánál járunk (a második hullámvölgy után).A második hullámvölgy legyűrését követően sokkal nagyobb rutinnal rendelkezünk, így sokkal koncentráltabb és kiegyensúlyozottabb lesz a játékunk. A nehezén már túl vagyunk, úgyhogy itt az idő, hogy felkészüljünk a "profi ligára".

Ötödik fázis - Hadd szóljon! - előre a profizmusért 

6. ábra: Ötödik fázis - előre a profizmusért

Ha idáig eljutottunk, a hullámvölgyekkel nincs több gondunk. Csupán néhány apróbb ingadozást tapasztalhatunk, amik viszont természetesek a játékban. Amikor éppen nem vagyunk formában, tartanunk kell a harmadik és negyedik fázisban lévő játékosoktól, akiknek sokat jelenthet egy hírhedt játékost "lenyomni" (az első fázisban játszók is meglephetnek, mert ők lehet, hogy még nem ismernek minket és emlékszünk. . . sírás lesz a vége!). Amikor pedig csúcsformában vagyunk, akár szedhetünk egy-két skalpot a legnagyobbak táborából is. A kulcsszó jelen fázisunkban a nyugalom és a következetesség. Habár az ötödik fázisban tartunk, lehet, hogy az aktuális formánk nem teszi lehetővé, hogy a legnagyobbakkal csatázzunk. Azonban itt már az aktuális forma nem minden, hiszen a végső fázisban már van egy biztos és erős játéktudásunk, ami magabiztosságot ad. Lehet, hogy nem vagyunk a legtehetségesebbek között, vagy még túl fiatalok vagyunk a profizmushoz, de abban biztosak lehetünk, hogy birtokunkban van minden tudás, hogy előbb-utóbb felérjünk a csúcsra. Ha képes vagy megizzasztani a "profikat", minden esélyed megvan, hogy akár remek edző is lehess. Nagy szükségünk lenne rájuk (lásd a fentebbi siralmaimat).

forrás: ismeretlen

Tweet

Share

0